Most figyeltem fel csak rá, hogy valami zörgés is közeledik felénk. A hang irányába fordultam. Louis száguldott felénk egy szállodákban használatos bőröndhordozón, amit hátulról Niall tolt rohanva. -Niall állj!
De Niall nem állt meg, mivel megint nem vett észre se engem, se Harryt. Hangosan sikítottam. Két kéz ragadta meg a derekam és felemelt a földről. A következő pillanatban, amikor kinyitottam a szemem, már Louis mellett álltam.
-Áh, szia Ana! -mosolygott Niall.
-Vigyázz fal! -kiáltott Harry. Megfordultam és láttam, hogy tényleg fal felé száguldunk.
-Túl akarom élni! -Louis megragadott és maga mögé rántott, hogy ő álljon közelebb a falhoz, aztán hátulról megölelt, hogy ha tényleg neki megyünk a falnak, ne üssem meg magam.
-Jaj, ne! -kiáltott Niall, és az ellenkező irányba indult el. Mivel Louisval össze voltak kötve őt is magával húzta. Louis engem rántott, én pedig Harryt. Mind elestünk. Louis és én kiterültünk a padlón, Harry és Niall mellettünk ülve nevettek. Mi is felültünk, és úgy nevettünk.
-Kétlem, hogy ezt ne hallotta volna meg valaki. -mutattam a felborult bőröndhordozóra.
-Igazad van ... -mondták egyszerre.
-Futás! -ugrott fel Niall és Louis, és már el is rohantak. Mi Harryvel gyorsan beöltöztünk, és a bejárat felé vettük az irányt. A szemünkig húztuk a köntösök kapucniját, és Harry felrakta a napszemüvegét. Egymás zsebébe raktuk a kezünket és kimentünk. Átszaladtunk a boltba. Egyáltalán nem szúrt ki minket senki.
-Ez elképesztő volt. -nevettem. Harry leemelt valamit a polcról, kifizette és elmentünk.
-Láttad hogy nézett ránk az eladó? -nevetett.
Már majdnem elértük az ajtót -pontosabban a szálloda oldalánál jártunk-, amikor elindult felénk egy őr. Kirázott a hideg.
-Harry! ... -suttogtam -Most mi legyen?!
-Gondolkozok.
-Mindjárt ideér! -nem akartam lebukni. Nem is tudtam, hogy mivel magyarázhatnánk meg ... ezt!
-Bízol bennem? -kérdezte.
-Azt hiszem ... -Mi van?!
-Bízol bennem? -ismételte meg a kérdést sürgetőbben.
-Igen! -nyögtem ki végül. Ekkor megragadta a derekam, maga felé fordított, és megcsókolt.
Az ajka az enyémhez préselődött, aztán a nyelve a számba nyomódott. Ez rendes csók volt. Hallottam, ahogyan az őr léptei távolodnak. Elhúzódtam tőle és berohantam a szállodába. A személyzeti lifthez mentem. Nem szóltam Harryhez. Lesokkolt az előző csók. Arra számítottam, hogy majd vállára kap, mint a reptéren, de nem. Ő megcsókolt. Viszont ez a csók ráébresztett valamire. Mikor Louis csókolt meg, hirtelen az sem érdekelt hol vagyok, csak, hogy vele lehetek. Akkor a szívem majd' kiugrott a helyéről, mégis eltoltam magamtól, mert tudtam, hogy nem lehet. Viszont amikor Harry csókolt meg nem volt más, csak a meglepettség. Semmi más. Istenem tényleg érzek valamit Louis iránt.
-Ana bocs, ha ... én csak ...
-Hagyd már. -vágtam közbe nevetve -Hiszen nem csókol meg minden nap Harry Styles!
Ő is nevetett.
-Oké.
-De megkérhetlek valamire? -a lift már mellettünk állt, de nem szálltunk be.
-Persze.
-Ne említsük senkinek!
-Mié ... Ja Louis! Tényleg ti ...
-Nem, mi nem. Még nem .. -magyaráztam. Beszálltunk a liftbe. Felmentünk az emeletre, a folyosón a szabályzat ellenére ismét kikötöttük a kezünket, ledobáltuk magunkról a köntösöket, majd a kezünket újra összegörcsöltük. Harry mosolyogva felemelte amit a boltban vettünk, és a szobánk felé szaladtunk. De a folyosó másik végén ott állt *Sarah és Liam* Na ne! Most már nekünk kell nyernünk!
-Futás! -kiáltunk egyszerre Liammel és futni kezdtünk, magunk után húzva Saraht és Harryt, akik ránk borultak, amikor Liammel egyszerre estünk be az ajtón.
-És a második hely döntetlen! nevetett Zayn.
-Mi tartott ilyen sokáig? -kérdezte a kanapén ülő, tetőtől talpig lisztes Louis vigyorogva.
-Mi vagyunk a másodikak! -mondta Liam.
-Nem! Mi! -vágtuk rá egyszerre Harryvel.
-STOP! -mondta Sarah nevetve.
-Ne! a stop felett nincs hatalmam! -a fejem a padlóra tettem, és mind nevetni kezdtünk.
Sajnálom a késéseket! :/ Most már rendszeresen jönnek majd a részek:) <3
